Elképesztő, nem hiszem el, hogyan válogatnak emberek!

Végre rászánja magát az illető a fotózásra.

Ez nagyon jó dolog.Bejelentkezik, hoz magával néhány ruhát.

A képek elkészülnek és jön a válogatás.

Sokszor kérik a segítségemet, de bevallom, a kollégám jobb ebben.

Én is ugyanis mindenképpen elfogult vagyok a képeimmel. A jól kijött világítások, a klasszikusan jól sikerült beállítások engem befolyásolnak. Nem biztos, hogy amit én a legjobbnak látok, azzal a kuncsaft is egyetért! Ez különben nagyon érdekes. Én a bejelentkező emberrel úgy találkozom, hogy ő mondjuk öltönyt vesz fel. Lehet, hogy imádja az öltönyt, de lehet, hogy neki ez kényszerű viselet, de a munkahelye megköveteli. Az én feladatom, hogy ebben az öltönyben a legjobb eredményt hozzam ki. Majd jön az átöltözés, emberünk egy laza viseletet vesz fel, és nekem a feladatom az, hogy ebben a laza viseletben a legjobb eredményt hozzam ki. Én persze, tudom, melyik ruha állt jobban az illetőben. Viszont ő úgy válogat, ahogy a szíve diktálja. Lehet, hogy az öltönyt csak kényszerűségből vette fel, tehát ebből 1-2 képet választ. A másik ruhából válogatja ki a többet. Ha történetesen nekem az öltönyös változat tetszett, abból készítettem többet, akkor mi van? Szóval legjobb, ha én ebben nem segítek, hiszen a fotóalanyt nem ismerem.A legtöbb ember gyakran hasonló képeket válogat ki, gyakran szinte teljesen megegyezőt. Szerintem a portréfotóknak nagy jelentősége van az üzleti életben. Mindenki a bizalmat keresi a másikban,hogy segítsen neki a döntésben. Nagyon sok kép személytelen,semmitmondó. Az a tapasztalatom, hogy egy jó képpel a weben váratlan sikereket lehet elérni a fizikai valóságban is. A személyes találkozásnál az embert jó és szimpatikus ismerősként fogadják, így egy csomó tehertől megszabadul, ami egy bemutatkozással jár. Kimarad egy rész az ismerkedésből, mert a kép “szublimál”. Ma valakiről véleményem szerint nincs 1 jó kép. Kell egy másik is, valahogy mindenki ezt el is várja. Biztos vagyok benne, hogy több kép több bizalom. A több kép azt sugallja, hogy az illető vállalja magát, nincs takargatnivalója. Ugyanakkor két különböző portréval mindenképpen több oldalról lopja be magát a másik fejébe.
És ez döntő lehet a másik elfogadásában, jobban hallgat rá.